Nyolc éve töretlen lelkesedéssel

Immár nyolc éves a Békéscsabai Irodalmi Estek. A Frankó Attila kezdeményezésére elindult, azóta kedvelt programmá váló eseménysorozatról Józsa Mihállyal beszélgettünk, aki a kezdetektől aktív résztvevője a nem mindennapi eseménysorozatnak.

Irodalomkedvelők rendszeres programja lett az elmúlt nyolc évben a Békéscsabai Irodalmi Estek. Amikor korábban Frankó Attilával, az eseménysorozat szerkesztő-rendezőjével, ötletgazdával az indulásról beszélgettünk, elmondta, hogy nagyon régre nyúlnak a gyökerek. Még a 80-as években, kisgyerekként járt a Vénusz kávéházban, és arra emlékszik, hogy ott színészek olvastak fel verseket, novellákat. Ez az élmény megmaradt benne, és jópár évvel ezelőtt megfogalmazódott a gondolata egy hasonló rendezvénynek. Bár az első néhány esemény nem volt annyira látogatott, mint az utóbbiak, azért már akkor is sokan elfogadták a meghívást.

- Mikor volt az első rendezvény pontosan?
- Az első Békéscsabai Irodalmi Estek 2006. február 7-én volt, azon 35-en vettek részt, és idén február 4-én lesz nyolcéves a program, akkor a 85. estet fogjuk tartani. Az első Irodalmi Estet Komáromi Anettel ketten vezettük, és Ady Endre, Herczeg Tamás, Polyák Judit írásai hangoztak el, valamint Schmitt Pálnak, aki akkor még europarlamenti képviselő volt, a mesekönyvéből olvastunk fel. Átlagosan 100-an jönnek el egy-egy eseményre, 2008. januárjában voltunk a legtöbben, 222-en – emlékezett vissza Józsa Mihály az indulásra.

- Honnan az ismeretség Frankó Attilával?
- Frankó Attilát én a könnyűzenei, showbusiness-ből ismertem, én akkor napilapos újságíró voltam, de Attila tudta rólam, hogy verselgetek, és megkérdezte, segíteném-e azzal az indulást, hogy elvállalom a műsorvezetést. Igent mondtam, és innen a kapcsolatom az Irodalmi Estekkel. Meg kell mondjam, én kezdetben nagyon szkeptikus voltam, de Attilának lett igaza, aki azt mondta, szükségük van az embereknek az irodalomra. Egyszer egy irodalomtörténész, aki szintén vendég volt, azt mondta, hogy ritka az ekkora érdeklődés, amit itt tapasztalt.

- Mi volt az alapgondolata a rendezvénysorozatnak?
- A cél az volt, hogy elsősorban békéscsabai illetve később megyei költők, írók mutatkozzanak be, az ő írásaik hangozzanak el. A nyolc év alatt több mint 100 író, költő mutatta meg tehetségét, van, akinek azóta kötete is megjelent. Nem feltétlenül a magas irodalom képviselői ők, hanem orvosok, gazdálkodók, akik eddig csak az íróasztaluk fiókjának írtak, sokan nem is jelentettek meg soha írást.

- Miért szeretik az emberek az esteket?
- Van egy különleges, családi hangulata. Az évek során kialakult egy 50-70 fős mag, akik mindig eljönnek, és akik a rendezvény szünetében vagy a rendezvény végén beszélgetnek, jól érzik magukat, és ők nem biztos, hogy az úgymond elit előadásokon ott vannak. Akiknek az írását az est során felolvassák, azoknak eljönnek a barátaik, családtagjaik, és mindig van néhány ember, aki itt ragad, és rendszeres vendég lesz.

- Volt-e olyan vendég, aki maradandó emléket hagyott maga után?
- Itt volt velünk R. Kárpáti Péter, vagy Miskolcról Horváth Margit, mindkettejüknek vannak Békés megyei gyökerei. De vendégünk volt Pataki Attila zenész is, akinek a könyveit is bemutattuk, sőt, Simon Mihály címzetes főjegyzőt is ki kell emelnem, és az ő helytörténeti írásait. Sok előadónk és vendégünk volt, lehetetlenség mindenkit felsorolni, illetve hosszadalmas lenne. A Jókai színház szinte minden művésze fellépett már, a kapcsolat egyébként is jó a színházzal, a korábbi igazgató, Konter László, és a jelenlegi, Fekete Péter is részt vett már nem egyszer az eseményen.

Az évek során egyre népszerűbb lett a programsorozat, sokan kíváncsiak az itt bemutatott művekre, a rendezvény sikere bizonyítja, hogy az embereknek igényük van az irodalomra. Az esteken korábban csak békéscsabai alkotók munkáit ismertették meg a közönséggel, ma már vidéki írók is bemutatkozhatnak az ingyenes rendezvényen. A cél azonban mindvégig változatlan: lehetőséget teremteni a békéscsabai és a megyei irodalommal, írással foglalkozóknak a megismertetésre, nem titkolva pedig a magyar nyelv ápolása, szépségének megbecsülése.